Vigyázzunk a hangszálainkra – a rekedtség okairól és kezeléséről

2016-06-05

A hangszalagok szerepéről és a hangképzésről dióhéjban. A rekedtség oka mindig a hangszalag szervi elváltozása vagy van rekedtség ép hangszalag mellett is? Miért kell komolyan venni? Mikor szükséges orvoshoz fordulni? Milyen esetekben segíthet az inhalátor?

Illusztráció: hangképzés, hangszalagokA hangszalagjaink munkaeszközök

A világ gyorsan változik. Évtizedekkel korábban a megélhetés eszköze főként a kétkezi munka volt, a beszéd kevesebb szerepet kapott. Napjaink fejlett társadalmában azonban a munkában – legyen szó bármilyen tevékenységi körről –fontos szerepe van a verbális kommunikációnak. A dolgozó emberek legalább negyedénél a munkavégzés elsődleges eszköze a hang, így náluk a jó hangképzés kiemelt jelentőséggel bír.

Gondoljunk csak bele abba, hogy mit kezd egy énekes, színész, óvónő, tanár, politikus, pap, előadó, adótanácsadó, riporter, telefonközpontban vagy ügyfélszolgálaton dolgozó munkatárs, pult mögött álló eladó, kereskedő, üzletkötő, orvos – hogy csak néhány példát említsünk –, ha reggelre rekedten ébred, vagy teljesen beszédre képtelenné válik.

Két hangszalagunk a gégénkben helyezkedik el. Ez egy izmos, szalagos nyálkahártyával borított képlet, amelynek óriási a teherbírása. A hangszalagok nyitnak, amikor levegőt veszünk, összezárnak viszont, ha nyelünk. Hangadás közben pedig speciális összehangolt rezgések eredménye a beszéd vagy éneklés.

Ennek a működésnek is, mint minden másnak a testünkben, karmestere az agy. A hangszalagok helyes zárásának szerepe van még a törzs stabilizálásában, a légzés szabályozásában, az idegen testek eltávolításában, a nyelési mechanizmusban.

A rekedtség okai

A hangminőség megváltozását eredményező panasz a rekedtség. A hangszalagok akut vagy krónikus gyulladása a rekedtség leggyakoribb oka, de sokszor a gyomorsav tartalmának túlzott visszaáramlása (reflux) is állhat a háttérben. Főként dohányosoknál gyakori a hangszalagok vizenyője, bevérzése. Ezt követik a jóindulatú – szerencsétlen esetben rosszindulatú – daganatos elváltozások. Rekedtség néhány neurológiai kórkép, a pajzsmirigy bizonyos megbetegedései, illetve korábbi pajzsmirigyműtét viszonylag gyakori szövődményeként is előfordulhat. Ezen kívül még számos egyéb ok lehet a háttérben. A felső légúti hurutoknál kialakuló hátsó garatfali váladékcsorgás másodlagosan okozhat rekedtséget.

Mr. Hippo inhalátor kiegészítőkkelA rekedtség kezelése inhalátorral

Kisebb a baj, ha a házi praktikák segítenek vagy a háziorvos, esetleg fül-orr-gégész szakorvos pár nap alatt gyógyuló eltérést észlel a felső légutak területén. Mi a helyzet azonban, ha a szopogató tabletták, a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, hovatovább az antibiotikumok sem segítenek, ha a hangképzési zavar tartósnak bizonyul?

Előfordul, hogy a hangszalagok közé kis sűrűbb váladékcsomó kerül, melyet igen nehéz felköhögni. Ilyenkor nagyon jól jöhet egy hideg párát kibocsátó inhalátor. Az inhalátor segítségével a légutak – így a hangszalagok nyálkahártyája – nedvesebbé válnak, így a váladék könnyen felköhöghető. Az inhalálás a köptető szerekkel ellentétben nem fokozza a hörgőváladék képzését, csupán jótékonyan hígítja a váladékot, így felköhöghetőbbé teszi.

Vajon mit tehetünk, ha nem érezzük magunkat betegnek, de mégsem úgy szól a hangunk, ahogy szeretnénk? Sokszor a rekedtség szinte megszokottá válik, időhiány vagy talán a vizsgálattól való félelem miatt nem is tulajdonítunk neki komolyabb jelentőséget. Amikor azonban tartósan „rádolgozunk” a meglévő problémára, a hangszálak annyira elfáradnak, hogy saját védelmükben kevésbé záródnak, ennek következtében „levegős” lesz a hangunk, és ahhoz, hogy hallható hangerőt produkáljunk, még nagyobb erőfeszítésre van szükség.

Nagyon komoly orvosi felelősség, amikor a hozzánk forduló betegeknél azt kell eldönteni, hogy a rekedtség hátterében fizikai vagy pedig funkcionális – a működés zavarából adódó – eltérés van. Utóbbi az ép anatómiájú hangszalag helytelen használatából, nem megfelelő működéséből adódó hangpanasz. Természetesen a kettő összefüggésben lehet egymással.

Bizonyos betegségeknél akár a gyógyulás utáni következmény, más kórképek esetében részjelenség lehet a hangszalag kóros rezgése.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a két-három hete tartósan fennálló vagy visszatérő rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert az esetleges a rosszindulatú daganatra utaló jeleket csak szakértő által elvégzett vizsgálattal lehet megfelelően észlelni.

Gyógyulás után is fennálló rekedtséggel forduljunk foniáter szakorvoshoz.

Ne féljünk a vizsgálattól. A gégevizsgálat egyáltalán nem fájdalmas, csupán kellemetlen. Az időben felfedezett elváltozás gyógyítható, életet menthet.